PUNK '80 - MÁSODIK MOHÁCSI VÉSZ - Boldog punk napok egy baranyai kisvárosban VÍRUS, ELYSIUM 1. rész - Glück Tamás (Nyüves)


Ha Mohácsról, a déli határ mellett fekvő Duna menti kisvárosról hallunk, sok minden eszünkbe juthat a mohácsi csatától kezdve a busójárásig, azt viszont még a magyar punk történelemének legnagyobb ismerői sem sejtik milyen virágzó zenei élet zajlott itt a 80-as évek elejétől. Tucatnyi zenekar, egy rakás punk, skin, rocker és egyéb zenekedvelő, koncertek, próbák, bandázás. Azok a boldog punk napok...



A sztorit rendhagyó módon a közepén kezdjük a Vírus és Elysium zenekarokkal, amelyekről a legtöbb kép és hanganyag maradt fenn. A korszak egyik ismert figurája Zentai "Lapát" Attila, aki mindkét zenekarban alapítótag volt, de országos ismertséget csak pár évvel később az Üdözési Mániával, majd több skinzenekarával szerzett. Sajnos betegsége miatt egyelőre nem tud hosszabban mesélni, de sokat segített az interjúk elkészítésében.
Az első interjúalany Glück Tamás, akkori becenevén Nyüves, aki mindkét zenekarban frontember volt. Vele próbáltuk visszaidézni a közel 35 éve történt eseményeket.




Kolera: Menjünk vissza a kezdetekhez, hogyan kezdődött a Vírus zenekar története?

Tamás: 1986-ban a Lapát vett egy gitárt, ebben az időben volt Mohácson 1-2 kisebb próbálkozás a zenélésre mások részéről, mi csak őket néztük. 1987-ben mi is kedvet kaptunk az egészhez. Maki dobos, aki már régebben egy kicsit dobolt, Lapát szóló, neki tényleg csak egy akkord volt a tudása, Kornél basszus, aki elég jól belejött és rám maradt az ének.
Makiéknál, (aki kemény metálos volt) gyakoroltunk a házuk pincéjében. Akkoriban inkább a punk zene felé irányultunk, de a skinhead zenét is meghallgattuk. Kezdetleges cuccal, de elkezdtük a probákat és nagy kedvvel csináltuk. Összejött kb fél óra zenei anyag, amit az első koncerten le is adtunk Mohácson nagy sikerrel, kb 50-en voltak az első koncerten. Ezután kb. még pár hónapig zenéltünk ebben a felálllásban. majd a Lapátnak nem tetszett, mert ő újat akart, egyébként minden fellállás miatta ment szét. 
Ebben az időben sokat jártunk Pestre a köbányai punkokhoz is, ott leadtuk a Virus kazettát és meghivtak minket a Lyukba egy fellépésre, de ennek a szétválás miatt vége lett. Közben megismertük a pécsi és a komlói punkokat is és ott is voltak zenekarok alakulóban. Eztután a Virus utódjaként alakult az Elysium nevü zenekar kis tagcserével, én elöször kiléptem, mert mérges lettem a Lapátra.
Itt már a Lapát dobolt, Kornél bassz, Reum szóló és volt a Zsuzsa és a Misi énekes, akikre csak a lánycsóki fellépésig lehetett számitani.
Az Elysiummal sok mai szám írodott és zeneileg jobb volt, összetettebb. Mivel a Virus szerintem inkább hardcore volt kis punk beütéssel, az Elysium már punk és skinhead keveréke volt zeneileg.



Az Elysiumnak volt egy nagyobb koncertje a Lánycsóki népházban, itt több zenekarral léptünk fel, a Rádio Bagdad, a Munkás utca és az Aktivitás nevü zenekarokkal, akik pécsiek és komlóiak voltak.
A rendőről oszlatták szét ezt a fellépést. Az Elysiumnak sok próbája volt, de jó is volt annak idején.
Kis szünet után míg elültek a kedélyek a koncert után volt egy falusi fellépésünk, majd később egy bólyi rockbulin való fellépés is. Itt már megíródott a Toten Hosen zenekar zenéjére a Sör, a bor, a pálinka cimü szám amit később az Üldözési Mánia kezdett el játszani.
Sajnos a két zenekar könnyen alakult át, rövid időn belül lett egyikből a másik, ez jóformán egy zenekari lánc volt, ami elég szar volt. Én itt ki is léptem a képből, nekem ebből elegem lett.
Mindig amikor úgy éreztük, hogy minden jó a Lapát kilépett, sajnos helyette nem találtunk mást, hogy nélküle csináljuk. Na és a későbbi formációi is miatta mentek szét, egy megbízhatalan alak volt.
Nem lehetett vele sokáig zenélni, mert ráunt és mindig az újban látta a jobbat. Igaz ő általa sok zenekar született és bomlott fel. Mohácson 3, vagy 4 zenekar után kezdte az MA Skins -szel ( ott a basszusgitáros csajjal kevertem, ő és a gitáros Dagadt Peti komlói) majd ALT, Nemzeti Front stb. Mi a Kornéllal csináltuk volna tovább. Az Elysium demot azt jóval később vettük fel már egy stúdióban Mohácson. 




Kolera: Van egy Vírus felvétél 1987-ből és egy Elysium demo szintén 87-ből. Ezek szerint egyszerre futott a két zenekar?

Tamás: 87-ben alakult a Vírus és az elsöprő fellépés után szét is ment a Lapátnak köszönhetően és akkor alakult az Elysium, egy idöben nem volt a kettő. A Vírusnak volt 3 fellépése: a Csónakházi, egy Bólyban és egy 92-ben, a pince ülőgarnitúra, de ott màr inkább Elysium számok szoltak. Az Elysium csak egy utódzenekar volt kis átalakulással.

Kolera: Hogyan kerültél kapcsolatba a punkzenével? Mohácson ezek szerint voltak punkok szép számmal, ahhoz képest, hogy kisváros.

Tamás: Mohácson még elöttünk is volt egy punk banda (Andaxin) és sok punk és rocker volt, sokan szerették a jó zenét! Sok kisebb csoport volt Mohácson és hogy ki lakott közel egymáshoz úgy barátkoztunk, de ha buli volt akkor összejött az egész társaság. Mindenki ismert mindenkit.
Mindig tetszett a különcség,  na és a punk külsőség is, zeneileg elöször jugoszláv punk zenét hallottam és ezek megfogtak ( Pekinska Patka), majd később a Sex Pistols stb.

Kolera: Lányok mennyien voltak?

Tamás: Kevesen.

Kolera: Csak Mohácson, vagy máshol is, ahol jártál?

Tamás: Kevés csaj volt, aki felvállalta ezt a zenét és velünk nem tudtak menőzni.

Kolera: Ki írta a szövegeket meg a zenét?

Tamás: Szövegeket általában a Szilágyi Misi, de volt amit közösen, egy- két szöveg volt csak az enyém.
Zenét azt vagy valamire ráépitettük, vagy közösen egy meglévő szövegre irtuk.
De tanulni egyikünk se tanult hangszeren.






Kolera: Te dobolni is tudtál.

Tamás: Igen vonzott a dobolás, igy azt saját magam tanulgattam.

Kolera: Milyen gyakran próbáltatok?

Tamás: Ez változó, de hetente többször, mert élveztük, amit csináltunk majdnem minden próba felért egy koncert élménnyel. Sokan jöttek mindig probákra is. Volt, hogy alig fértünk el a kis helységben, de ennek is volt hátránya, a nagy hangerő miatt sokszor a szomszédok, de sokszor a rendőrök is jöttek csendháboritás miatt. Már kitették csendet akarunk táblát is.
Én élveztem ezt az életformát, jó volt lázadni és lenni abban az elnyomó rendszerben. Akkor szabadabbnak éreztem magam, mint most, pedig a rendszer semmit se engedett meg.



Kolera: A lánycsóki koncertre hogy kerültek rendőrök? Lakossági bejelentés?

Tamás: A lánycsóki koncertnél sikerült megkapnunk ingyen a müvelődési házat ismerősön keresztül, ezt mi ki is plakátoltuk Pogo táncest néven és a zenekarok felsorolásával. A falusiak féltek ennyi punk és züllött alak láttán, de simán engedték. Amikor kicuccoltunk már akkor voltak kint rendőrök, de semmi agresszió nem volt, hivatalbol ki kellett, hogy jöjjenek. A koncert végén szerettünk volna anti discot tartani de az utolsó együttes végén bejött a jard és félbeszakitotta az egészet és tömegoszlatást csinált. Kint voltak kutyákkal és nagyon sok autóval.

Kolera: Zenéket egymástól szereztétek?

Tamás: Egymástol is és külföldről is.

Kolera: Magyar zenéket is szeretted?

Tamás: Igen én mindig azokat helyeztem előtérbe, mivel magyar vagyok. De a külföldiek inspiráltak és onnan kaptuk a löketet. Én mindig a punk-hardcore felé mentem, de egy két skin zene is tetszett.
Magyarok közül ETA, CPG, 88-as csoport. Most ami még mindig nagy löketet ad az Exploited és a nagy öregek UK Subs stb. Volt még AMD Kőbányáról is, akikkel tartottuk a kapcsolatot.



Kolera: Sotárékkal? Hogyan?

Tamás: Rendszeresen feljártunk, de ők is jöttek le hozzánk búsójárásra. Nagyon jó volt a viszony velük.

Kolera: Ez mikor volt '87-'88?

Tamás: '87 és '90 között. De mi még jártunk Szekszárdra is, mikor még a Pink Panthers nevű zenekar volt a mostani Prosectura elődje, ott ismertük meg a Norbit is. Jó kapcsolatunk volt velük is.

Kolera: Hányan jártatok fel? Vonattal mentetek?

Tamás: Igen vonattal, kb. 6-an, 8-an jártunk fel,.a Pink Panters egy fellépésén voltunk a Lyukban ami verekedés lett. Kölcsönösen jöttünk mentünk. Sok jó kőbányai emlék volt az Élessarkon, meg az elfoglalt házakban, ahol vendégül láttak minket. Ha felmentünk nem volt semmire gondunk. De amikor lejöttek busójárásra szembesültek, hogy milyen is a vidéki élet, azt hitték, hogy megváltják a világot, de sajnos a cigányokkal meggyűlt a bajuk. Mi minden nap ezzel éltünk.



Kolera: Muter Klubban is jártatok?

Tamás: Igen, de csak párszor, többet voltunk a Lyukban.

Kolera: Ott csak punk koncerten voltatok, vagy alternatívon is?

Tamás: Én csak punkon.

Kolera: Auróra, 88? Amd?

Tamás: Ezek is általában Kretens stb.



Kolera: Ha a szövegeitek eljutnak a hatóságig, lehet, hogy lett volna belőle problémátok.

Tamás: Igen igy is volt, mert volt egy pár házkutatás is, Cpg-t, Mos-oi-t keresték és a náci dolgokat.

Kolera: Házkuatások hol voltak? Nálatok is?

Tamás: Nálam és Lapátnál is, aki izgatás vádjával kapott ügyészi megrovást is.

Kolera: Lapát már 87-ben is skinhead volt?

Tamás: Nem, akkor még egy darabig punkzenét hallgatott, az Üldözési Mánia idejében kezdett el ezzel foglalkozni.

Kolera: Csak mert a dalok témája sokszor olyasmi pl. szebb haza kell, jobb jövő, vagy cigányok, románok.

Tamás: Mohácson mindig sok cigány volt és sok probléma volt velük, innen a gyűlölet. A szebb haza, szebb jövő az arra érthető, hogy vártunk a szabadságra. Mint külföldön, ahol nem szóltak meg, vagy tépték le az angol zászlós pólót a rendőrök, amit két pólóm bánt annak idején.



Kolera: Odamentek hozzád az utcán és letépték a pólódat?

Tamás: Igen, nem egyszer, merthogy nyugatimádó vagyok és hogy merem ezt felhúzni.

Kolera: Fogyasztottatok kábítószert?

Tamás: Egy időben mindegyikünk, pia és pótszerek.

Kolera: Fű?

Tamás: Pesten ahhoz is hozzájutottunk, de még jó hogy nem keményebbhez, mert akkor már nem élnénk.
Így volt jó, szartunk mindenre és mindenkire. Úgy, mint a legtöbben a mi körünkből. Valaki túlélte, valaki meghalt, valaki megtért az Istenhez.

Kolera: Az Andaxin zenekart láttad még játszani?

Tamás: Az Andaxinnak egy fellépése volt, nagyon kezdetleges volt az egész, szó szerint semmi tudás nem volt. Nem láttam, ők az előttem levő korosztály volt, de személyesen ismertük őket, jó viszonyban vagyunk velük.



Kolera: Ez mikor volt? 84-85?

Tamás: Kb. igen erre az időpontra tehető. Ott a Csóka volt a vezéregyéniség Sid-es megjelenésével. Itt Mohácson nagy élet volt ahhoz képest, hogy a rendszer nem engedte. Volt rock, metál, punk zenekar is, később skinhead.

Kolera: Mikor hagytad abba a zenélést és a koncertre járást?

Tamás: Zenélést '94 körül, koncertekre még mindig megyek.

Kolera: Egyszer összeálltatok a Vírussal 91-ben majdnem eredeti felállásban.

Tamás: Mohácsi szőlőhegyi pincének a hétvégi házában. 

Kolera: Ez zártkörű buli volt?

Tamás: Nem, ezen a bulin kb. százan voltunk a három nap alatt. Az egyik rockeré a hétvégi ház, összejártunk velük jófejek. itt Mohácson nem volt széthúzás, bírtuk egymást.



Kolera: Legismertebb dalotok a "Sör, a bor a pálinka", amit végül az Üldözési Mánia jóvoltából lett országszerte ismert. Ennek ki írta a szövegét?

Tamás: Ez eredetileg egy Toten Hosen szám, a magyar szöveget egy próbán írtuk többen, de itt már az Üldözési Mánia énekese is ott volt.

Kolera: Említettetek valami dunai fürdőzést.

Tamás: A punkok nyári fürdőzése a duna egyik holtágában volt, itt mohácsiakon kívül pécsi és komlói punkok és skinek is voltak. még élt a Dagadt Peti is, ő komlói az MA Skins gitárosa, aki drogban később meghalt.






Kolera: Volt szó a komlói és pécsi punkokról, a Megyeri Ferencet ismertétek akkoriban? Kb egykorú veletek.

Tamás: Igen, mikor kezdték, de kurvára utáltuk a nagyképüsége miatt, zeneileg nem rossz, de sose jártunk velük össze. Mai napig nem bírom őket. A Vili, aki meghalt nagyon jó barátom volt, testvérnek tartottuk egymást. Vele nagyon sokat buliztunk, ő is velünk járt addig, amíg el nem ment a Picsába zenélni.

Kolera: Ők punkok voltak a 80-as években is?

Tamás: Igen, csak a Megyeri vitte a prímet bunkóságban és nagyképűségben, az ilyent soha nem bírtam. Mi sose játszottuk meg magunkat.



Kolera: Mit szerettél abban a rendszerben legjobban és mi az, amit legjobban utáltál?

Tamás: Fiatalságomat elsősorban, hogy nem volt gondom semmire, igaz a város kirekesztett minket és kinézett, de szartunk rá, élveztük, hogy nem dirigált senki, kivétel a rendszer na és a rendőrök, de utáltam hogy korlátok közé voltam szorítva, hogy nem húzhattam fel, amit szerettem volna, ide értem ruházatot is. Nálam a zene egy létforma volt és az is a mai napig.

Kolera: Így utólag visszanézve hogyan összegeznéd azt az időszakot?

Tamás: Én végezetül csak annyit szeretnék mondani, hogy igy utólag nagyon örülök, hogy belevágtam a zenélésbe és hogy látom, mikor egy két fiatal hallgatja azokat a számokat, amiket mi készítettünk, irtunk, zenéltünk és egy két számot más zenekar is átvett.
Kezdők voltunk nagy hévvel, nagy lelkesedéssel és amit csináltunk, azt örömmel tettük. Nem bántam meg, újra megcsinálnám. De remélem még nincs vége, mert sokat beszélünk róla, hogy egy utolsó koncert, de legfőképpen egy jó minőségű demot újra csinálni és minden számot, amit szeretnénk felvetetni stúdióban.

Kolera: Köszi az interjút!

(c) Ács-Tari Béla


Vírus zenekar 1986-87 - Glück Tamás (Nyüves) - ének, Zentai Attila (Lapát) - gitár, Hüfner Kornél - basszus, Halász Zoltán (Maki) - dob

Elysium zenekar 1987-88 - Bálint Zsuzsanna - ének, Szilágyi Mihály - ének, Bálint Zoltán (Reum) - gitár, Hüfner Kornél - basszus, Zentai Attila (Lapát) - dob, a két énekes kiválása után Glück Tamás (Nyüves) - ének





Elysium - Demo 1987

Elysium - Demo 1992 (87-88 as dalok)

Vírus (az OI) - Woodstock '91 Mohács Szőlőhegy



/campos/

Nincsenek megjegyzések: