PUNK '80 - Akinek volt hozzá Gusztusa 2. rész - Borhy András (Kígyó)


 A 80-as évek vidéki punkfellegvára Eger volt, amelyről legelőször Juhász Misi neve ugorhat be legtöbbeknek, aki a 80-as évek elejétől kiemelkedő szerepet játszott nemcsak az egri, hanem az egész magyar punk színtéren. Riportunk főszereplője szintén egy kulcsfigura, aki tucatnyi zenekarban megfordult az Egri Bikavértől kezdve a Gusztuson át a dark wave Irgalmatlan Nővérekig. Ezenkívül koncerteket szervezett és segítette a kezdő bandákat az első lépések megtételében, valamint a 90-es és 2000-es években a kultikus MÁS és Egal klubok hangtechnikusa volt. Kígyó, azaz Borhy András eleveníti fel emlékeit az egri punk aranykorszakából.



Kolera: Kezdjük akkor azzal, hogyan kezdődött nálad ez az egész zenélés, honnan és mikor jött az ötlet?

Kígyó: Valamikor, olyan ötödik - hatodik osztályos általános iskolás lehettem, amikor az egyik nyári szünet után két osztálytársam úgy jött vissza a nyári szünetről, hogy ők alapítottak egy zenekart és azzal töltötték a nyarat, hogy zenéltek. Hát itt nyilván a féltékenység abszolút maximális volt, mert lehetetlen, hogy ők zenélnek én meg nem, úgyhogy azonnal lázas zenei tevékenységbe fogtam, márpedig nekem is lesz hangszerem, nekem is lesz zenekarom, és én is zenélni fogok. Lényegében így kezdődött. Utána egyébként azzal a sráccal, - aki történetesen a Joe volt - és aki az egyik volt azok közül, akik azt mondták, hogy zenekart csináltak a nyári szünetben, utána nagyjából az első 10 évemet végig zenéltem, Mert ő volt aztán a Gusztusnak a dobosa, meg hát előtte olyan zenekaroknak a dobosa, amelyek semmiféle jelentős teljesítményt nem tudtak felmutatni a zenei szcénában, csak nekünk maradt így emlékezetként, meg a név, meg az, hogy összejöttünk hátul a kamrában nálunk és ilyen próba jellegű tevékenységet folytattunk. Túlságosan nagy nyomot nem hagyott.

Kolera: Mi volt a neve ennek a legelső zenekarnak?

Kígyó: Hűha szerintem volt ilyen zenekarnevünk, hogy Pershing. Sőt ezt olyan komolyan vettük, hogy ilyen alumínium lemezdarabból még kitűzőt is barkácsoltunk hozzá, az osztályban az egyik jól rajzoló srác tustollal rajzolt rá egy koponyát, meg fölé írtuk, hogy Pershing. A másik oldalra meg ráraktunk egy biztostűt és ki lehetett tűzni, mint Pershinges bilétát. A kitűző már nagy divat volt.

Kolera: Mennyi idősek voltatok akkor kb?

Kígyó: Hatodik hetedik osztályosak lehettünk.

Kolera: Konkrétan rock, vagy punk zene volt?

Kígyó: Ez még kifejezetten rockzene lett volna, ez 82-83 környékén történt, nekünk akkor még hallomásunk se volt erről az egész punk mozgalomról.

Kolera: Miket hallgattatok akkoriban?

Kígyó: Akkor ilyen világi nagy slágerzene az AC/DC volt, abban az időben nyíltak az első maszek lemezboltok, Egerben is nyilt egy ilyen és akkor ott azért már meg lehetett találni az állami kínálattól eltérő zenéket is. Persze az se kizárt, hogy ott volt punklemez, csak mi nem tudtunk erről és nem is kértük meg a lemezboltost, hogy vegye fel nekünk, lehet egyébként hogy hallottunk is ilyet, csak nem emlékszem rá. 

Na és akkor utána punkzenével úgy ismerkedtünk meg, hogy a Joe a szüleivel egyik nyáron voltak az akkori NSZK-ban és ott vettek egy Exploited lemezt és ezt amikor haza hozta csak néztünk, hogy ez a tarajos figura, meg micsoda zene és akkor innen kezdett el begyűrűzni ez a punkzenei dolog, legalábbis abba a társaságba, amelyikbe én jártam. Ettől függetlenül Egerben már voltak zenei alapú ismeretkötések pl Juhász Misi, akit én akkor még nem ismertem és akkor létrejött két három közösség Egerben, akiket ez a zene hozott össze, attól függetlenül, hogy elkezdtük felfelé fésülni a hajunkat mondjuk ilyen első középiskolások lehettünk, meg így beszerezgettünk ilyen zenéket, ettől függtelenül hétvégén ugyanúgy elmentünk a discoba. Miért oda? Mert semmilyen más szórakozási lehetőség nem volt, vidéken a koncertre járási lehetőség kimerült az augusztus 20-ban, amikor a helyi némileg nagyobb ismeretséget magáénak tudható rockzenekar fellépett, meg mondjuk évente egyszer, vagy kétszer előfordult valami közismertebb zenekar a városban, de túlságosan nagy pezsgés nem volt.

Szóval zenélgettünk, majd amikor középiskolások lettünk, az egyik középiskolai osztálytársam barátai alkítottak egy zenekart és megtudták, hogy nekem van dobszerkóm és megkérdezték nem-e adnám kölcsön. Mondom jól van vigyék el, és amikor elvitték megkérdeztem milyen zenét játszanak? Mondták, hogy punkot, mert, hogy ők aztán egyáltalán nem tudnak zenélni. Gondoltam magamban, hogy ha ehhez ennyi elég, akkor az nem gyenge 😊

Kolera: Dobolni is tanultál, vagy honnan volt dobcuccod?

Kígyó: Nem, nekem csak úgy volt dobszerkóm, hogy volt egy lakónk a házban és ő korábban zenélt ilyen jazz zenekarban és ő dobolt ott, de hát ő egy teljesen más generáció, a szüleim generációja. Amikor abbahagyta, a dobszerkó felkerült a padlásra én meg egyik éjszaka lecsempésztem. A lakó meg utána persze észrevette, de mondta, hogy akkor használjuk nyugodtan. Na és akkor így került hozzájuk a dobcucc, és így ismerkedtünk meg egymással. Én akkor a Joe val csak kettesben zenélgettem és jött az ötlet, hogy mi lenne, ha a két zenekar fúzionálna. Náluk túlságosan még nem voltak leosztva a szerepek, hogy ki milyen hangszeren játszik, talán csak a gitáros szerep volt fix a basszusos esélyes, de nem jelentett nagyobb gondot, hogy a leendő dobosból énekes legyen és így Joe lehetett az összeolvadt zenekarban a dobos és én a másik gitáros. Később a majdnem dobosból lett énekest kirúgtuk és utána én énekeltem.

Juhász Misi és Kígyó

Kolera: Ez melyik banda volt?

Kígyó: Várjál mi is volt a neve? Ha emlékezetem nem csal, akkor Seduxen. Pedig ezt meg kellet volna jegyeznem, ugyanis velük volt életem első fellépése, Gyöngyösön volt a Mátra Művelődési Központban egy ilyen tehetségkutatón. Totál nagy leégés volt. Abszolút amatőrök voltunk, még a hangrendet se ismertünk, szerintem erősen megközelítettük a későbbi VHK hangzását, csak közel sem volt annyira vágtázó és eufórikus, inkább siralmas, meg kacagtató, de mindegy, megvolt az első színpadi fellépés.

Kolera: Saját számaitok voltak, vagy feldolgozások?

Kígyó: Saját számokkal próbálkoztunk, mert senki másét nem tudtuk eljátszani.
Ezután kerültem egy komolyabbnak mondható rockzenekarba, mármint az én képességeimhez és tudásomhoz volt komolyabb, mert az is csak egy gyenge hobbi banda volt. De azt lehet mondani, hogy kicsit magasabb zenei ismereti fokon művelték már ezt a dolgot. Otthagyta őket az egyik gitárosuk és közülük ismertem az egyik srácot különböző bandázásokból kifolyólag és megkérdezte, nem e lenne kedvem náluk gitározni. Én meg igent mondtam rá, de az én gitározási tudásom annyiból állt, hogy le tudtam fogni a kvintet meg át tudtam fogni az egyik akkordból a másikba, de arra jó volt, hogy mivel ők nálam lényegesen nagyobb tudással rendelkeztek és így elég sokat lehetett tőlük tanulni.


Cápák zenekar

Kolera: Ők mit játszottak?

Kígyó: Azt az igazi ős rockzenét, amit többek között a Judas Priest, meg Motörhead fémjelzett. A basszusgitárosnak meg Santana volt az egyik nagy kedvence.

Kolera: Akkor nekik volt egy szólógitárosuk és te lettél a ritmusgitáros.

Kígyó: Így van én voltam a zenekarban a ritmusgitáros. Később az a srác, aki kiszállt mégis meggondolta magát és visszajött, így már szinte gitárzenekar voltunk, de hát én voltam a leggyengébb láncszem a csapatban, így aztán egy idő után engem kiraktak belőle. Ebben a zenekarban eltöltött időszakom legnagyobb eseménye az volt, hogy itt ismertem meg azt a lányt, Anitát, aki később a feleségem is volt, valamint imádott - azóta már férjhez ment - nagylányom édesanyja, és nem utolsósorban egy-két olyan zenekar dobosa is, amiben együtt is játszottunk.

Egerben az egymástól függetlenül meglévő punkjellegű közösségek azért úgy szegről végről ismerték egymást. Mi még akkor azért eléggé fiatalok voltunk. Volt hozzánk képest egy idősebb társaság, akik úgymond „nagyobb punkok” voltak, akikre mi fiatal suttyók csak mint valami ikonra tekintettünk, pedig semmivel sem tudtak többet felmutatni nálunk, max annyit, hogy tudtuk, hogy Juhász Misinek van Egerben a legnagyobb punkzenei kazetta gyűjteménye, meg ismeri személyesen a Nagy Ferót, meg még egy rakás más zenészt és ő már járt fel Pestre koncertekre. Na és egyszer a Misi kérdezte meg tőlem, hogy zenélnék-e vele? Juhász Misi alapította Egerben az első punkzenekart a QQRIQ-t. Abban ő volt az énekes, utána megcsinálta az Egri Csillagok zenekart és amikor az Egri Csillagok szétment, a Misi valahogy megtalált engem, nem tudom hol hallotta, hogy én gitározok és megkérdezte, hogy van-e kedvem zenélni vele. Az Egri Bikavér nevű zenekar, ami az Egri Csillagok továbbvitele volt annyiban, hogy én beszálltam hozzájuk és mivel nem volt dobosuk vittem magammal a Joe-t. Joe neve egyébként onnan lehet ismerős, hogy később ő volt az Akcióegységnek is a dobosa. Ez volt az az Egri Bikavér zenekar amelyik fellépett a paksi Total ’85 punkfesztiválon, amelyik az első ilyen jellegű fesztivál volt ebben az országban, tehát nagyjából egy hazai punk Woodstock



Egri Bikavér Total '85 Paks


A 85-ös paksi fellépés után Joe-t elhívták a Gusztusba dobosnak. A Gusztus akkor már egy ideje létező zenekar volt, de leginkább csak kocsmai szervezkedések szintjén működött. A zenekar akkori tagjai délután meg hétvégén a kocsmában összegyűltek, jól bebasztak és újra megállapodtak, hogy ők zenélni (is) fognak. A Joe ismerkedett meg velük valahol a kocsmatúrái során, és azonnal be is szervezték pár láda sör között magukhoz dobosnak. Szóval addig csak úgy létezett ez a zenekar, hogy tudtak egymásról, hogy te is Gusztus tag vagy, meg te is, de ettől tovább a dolog nem is lépett. Na és akkor rátaláltak a Joe-ra és úgy gondolták, hogy nagy előrelépést tettek. mert már volt dobosuk. A zenekarban volt Maci a basszusgitáros, rajta kívül pedig még egy Gerenda Tyutyu, a többiek neve nem jut eszembe alkották az echte eredeti Gusztus felállást. Joe kérdezte meg tőlem van-e kedvem beszállni gitárosnak, én meg mondtam jó megyek. Nos én így kerültem a Gusztusba, ahol is később végül igazából hárman Maci, Joe és én maradtunk, és ami számomra a mai napig az első olyan egri punkzenekarom volt, ami szerintem valami halványan maradandót is fel tudott mutatni.

Kolera: Meg ami nem csak pár hónapig létezett, hanem huzamosabb ideig.

Kígyó: Igen, nem csak pár hónapig, hanem szegről-végről még a 2000-es években is, néha néha összejött.

Idővel egyre többen besodródtak ebbe a társaságba, egyre többen kezdtek így úgy különböző zenekarokat alakítani. Mindenki ismerte egymást. Tudták, hogy én akkor már pár koncerten felléptem, meg, hogy nekem vannak cuccaim, meg lehet hogy úgy képzelték, hogy hozzájuk képest több tapasztalatom van, meg hogy jobban benne is vagyok ezeken a dolgokban, és nemegyszer megkerestek, hogy segítsek már menjek el a próbájukra, hallgassam meg, és mondjam el a véleményem. Úgyhogy elmentem az ilyen-olyan zenekari próbákra, aminek az eredménye az lett, hogy egyik másik zenekarban közreműködőként, vagy tagként egy időre ott is ragadtam, többek között a NeSKAfe nevű zenekarban, vagy a Dominó Elvben. 

Kolera: Áprilisi Hóesés?

Kígyó: Az Áprilisi Hóesés az igazából egy ilyen fantomzenekar volt, mert az úgy lett, hogy egyszer volt Egerben egy tehetségkutató rendezvény, egy társaság fel akart rajta lépni és jelentkeztek erre a tehetségkutatóra. De igazából nem volt zenekar, de valami nevet kellett mondani, hogy milyen néven fognak játszani és ott álltak a jelentkezési hely előtt, be kellett írni valami nevet és így a hasukra ütve úgy döntöttek legyen Áprilisi Hóesés. Utána szóltak nekünk, hogy ők jelentkeztek egy ilyen izére egy ilyen tehetségkutató fesztiválra, hogy majd fel fognak lépni, de akkor se volt zenekaruk és most sincsen, ha van kedvünk menjünk már el és lépjünk fel és akkor ott a Gusztus lépett fel Áprilisi Hóesés néven és előadott két számot. A második szám után le is kevertek bennünket, hogy hagyjuk ezt abba. Dinnyés József (daltulajdonos) volt a zsűri elnöke, úgy rántotta le a mastert, hogy ezt tovább nem akarja hallgatni, hogy a poti tető leesett a keverőről. Az Áprilisi Hóesés igazából kb. ennyi volt. Talán az Áprilisi Hóesést valakik elkezdték tovább csinálni, de túlságosan sokra nem jutottak vele szerintem, utána abbamaradt és ha minden igaz, akkor abba Anitát, aki az én barátnőm volt elhívták dobolni, de az Áprilisi Hóesés hamar szétment és akkor abból lett a Kizárt Dolog méghozzá úgy, hogy a korábbi Domino Elvnek a gitárosa meg az Áprilisi Hóesés basszusgitárosa, meg az Anita álltak így össze és a Kizárt Dologban legalábbis az elején én énekeltem, az első felvételen.


Telekesi Anita (Áprilisi Hóesés, Kizárt Dolog, Irgalmatlan Nővérek)

Kolera: És a másodikon?

Kígyó: Szerintem a Kizárt Dologból nem volt második csak az az egy.

Kolera: Van az amin a Híd van és van a másik, amin a Harmonikus őrület pl.

Kígyó: A Híd az eredetileg Dominó Elv szám. Azt azért játszotta a Kizárt Dolog mert a Jozsó aki egyébként eredetileg a Domino Elvnek volt a gitárosa és nem mellékesen egy tehetséges zeneszerző és szövegíró srác volt, írta azt a számot, és amikor ők együtt zenéltek a Kizárt Dolog is játszotta. Amikor a Kizárt Dolognak ebben a formában vége lett akkor a Csita, aki volt a basszusgitárosa a Kizárt Dolognak akkor azt megcsinálta ő, nekem ez egy kicsit kimaradt

Kolera: Akkor ott ki énekelt?

Kígyó: Nem tudom, hogy ki énekelt

Kolera: Kizárt Dologban írtál szövegeket?

Kígyó: Nem, azok Jozsó és Csita szövegek.

Kolera: Dominó Elvben?

Kígyó: Az meg kifejezetten Jozsó volt. A híd, ami azt mondom egy Dominó Elv sláger volt, az egy az egyben az övé.

Kolera: Melyek a te szerzeményeid? 



Kígyó: Azok inkább a Gusztusra jellemzőek. Többen között az „Én még mindig itt vagyok” vagy a „Sáros bakancsban”.

Pl. Ugye a Gusztussal két demó készült és utána elkezdtünk a Macival egy harmadikat. Az egy zeneileg eléggé megújult Gusztus lett volna, csak a Macit elvitték katonának. Az volt az egyik számnak a címe, hogy "Akkor” és az már tényleg kimondottan abban a hangzásban kezdett el készülni, amit csinálni szerettünk volna. Sajna végül soha nem készült el.



Kolera: Utáljuk az orosz filmeket, azt melyik zenekarodból hoztad? Az egy eléggé ismert Gusztus dal.

Kígyó: Nem, az kimondottan egy Gusztus szám, de szerintem csak egy töltelékszámnak lett írva, hogy legyen még egy.

Kolera: A Tojás a Gusztusban énekelt is ugye?

Kígyó: Igen, a Gusztusnak az OI változatát, azt inkább a Tojás énekelte.



Gusztus 1987 Kígyó, Tojás, Joe



Kolera: A régieket viszont te, ha jól hallom.

Kígyó: A régieket én, de abban csak egy kettő régi volt, az újakat ő, vagyis azok se újak voltak, csak azokat ő hozta. Nekem a „Rám zárták az ajtót”, jött be a legjobban.

Egri Bikavér Total '85 Paks


Kolera: Térjünk még vissza egy kicsit az Egri Bikavérhez, meddig tartott ez így?

Kígyó: Az Egri Bikavér az a Total '85-re jött létre és utána mint Egri Bikavér igazából szét is ment. És akkor utána a Juhász Misi megcsinálta a Biztonsági Tanácsot, ami egy időben igazából a Juhász Misi meg én voltam és akik épp még benne játszottak. Akkor már benne voltam a Gusztusban, mint gitáros szerző, és elmentünk a Biztonsági Tanácsba zenélni, tehát a Biztonsági Tanács az úgy volt Gusztus, hogy a Juhász Misi énekelt benne és így készült el az első Biztonsági Tanács demo. Igazából ezek régi időkből megmaradt számok, csak akkor azok a zenészek kiszálltak. Na meg az igazán ősidőkből még meg kellett volna említeni Sutyáknak a zenekarát a Manővert, mert azért ők is hozzájárultak egy két klasszikus gondolattal Eger punktörténeti írott emlékeihez " Kielégült ember vagyok, a füleim ezért nagyok, fejem kerek szemem ragyog, ha keresnek slozin vagyok" még a 80as években elég ütős szöveg volt. Illetve meg kell említeni a Maffit, aki szintén egy ikonikus alakja volt akkor Egernek.


Biztonsági Tanács 1986



Kolera: Ő veled egykorú kb?

Kígyó: Nem ők idősebbek voltak mint mi, csak utána szorosabbra fűződött ez az átjárhatóság, aki ráért az mindig összesodródott. Meghát ki melyik kocsmába járt, én szinte mindegyikbe, úgyhogy én kb. mindenkivel tartottam a kapcsolatot. De egyébként én nem ittam alkoholt.

Kolera: Nem ittál alkoholt?

Kígyó: Nem, én abszolut absztinens voltam. Mindenki kellemesen le tudott mellettem részegedni, én meg teljesen józan maradtam. Nem én nem ittam alkoholt. Én csak a társaság kedvéért jártam ezekre a helyekre.

Kolera: Erre a Total fesztiválra kb mennyien mentetek Egerből? Mert volt még egy zenekar a városból.

Kígyó: Igen, a Sziréna. A „Szirénák” szintén egy másik társaság volt Egerben, akikkel szintén ismertük egymást és a Sziréna zenekar énekese volt a Maffi. A Maffi később elköltözött Budapestre, és ott belekerült egy pesti punk társaságba, aminek eredményeként ismerkedtem meg én pl a Kaktusszal. Egy Maffi által szervezett egri - pesti bandatalálkozón találkoztam vele először. A Sziréna alapvetően egy egri zenekar volt a Maffi énekével és ugye mi együtt mentünk. Mivelhogy a Total '85 re aki ebben a kultúrkörben létezett mindenki eljött, jött sok hozzánk csapódó ember, szerintem több mint húszan mentünk a paksi fesztre. Valahol a dolgaim között van egy ilyen fénykép, az állomáson le van fotózva a társaság egy része, akik ott voltak. Ott voltak a későbbi Gusztusnak a tagjai is, de Paksra akkor csak nézőként jöttek és akkor akár láthattak engem a színpadon. A zenekarok feloszlásának sok más egyéb között az egyik oka abban az időben még az volt, hogy kit mikor vittek be katonának. Tőlünk úgy kezdődött, hogy bevonult a Maci, aki a basszusgitárosunk volt és akkor érkezett a helyére Tojás, akivel egy elég nagy irányzatbeli fordulatot vett az addigi Gusztus.

Kolera: Szintén egri volt?

Kígyó: Igen szintén egri és szintén ismerős. Az Áprilisi Hóesés zenekarnévnek ő volt az egyik kiagyalója, ők léptek volna fel azon a bizonyos fesztiválon, ahol Dinnyés Józsefnek sikerült teljes hallásficamot okoznunk és ők adták át nekünk a lehetőséget, hogy játszhatunk a Gusztussal Áprilisi Hóesés néven. Ők utána egy TBC TV nevű zenekart (is) gondozgattak még azelőtt, hogy a Tojás beszállt a Gusztusba basszusozni. Az ő inspirációjára játszott a Gusztus később Oi zenét. Azt a vonalat ő hozta a Gusztusba.





Kolera: A TBC TV is Oi zene volt már?

Kígyó: Nem, a TBC TV az kifejezetten ilyen elektronikus zene volt, ilyen kis Casio szintetizátorra meg gitárra alakult, de nem volt benne dobos, két tagja volt összesen, talán egy koncertet megért zenekar volt. A Moszki meg a Tojás voltak benne ketten.

Amikor a is Tojás bevonult alakítottuk meg a Dr. Skinheads nevű zenekart, úgy hogy a Joe nagy ivócimborája volt a Maffinak, aki addigra visszaköltözött Egerbe és jött az ötlet hogy csinálni kellene egy zenekart, amelyik folytatása lehetne a Toiás távoztával épp szünetelő Gusztusnak.

Még a Gusztus idején játszottunk egyszer Hatvanban is. A hatvani fellépés alkalmával összeismerkedtünk a Brave Skins zenekarral, abban zenélt a Laczik Fecó, és amikor a Tojás elment katonának, a Joenak az ötlete támadt, hogy a Maffi legyen énekes és a Laczikot pedig némi ráhatással sikerült rávenni, hogy basszusgitározzon nekünk. A Brave Skins a gitáros srác távozásával nemsokkal ezután fel is oszlott, így mindenkinek maradt a Dr. Skinheads. Csepelen játszottunk több alkalommal is.



Dr.Skinheads 1987



Kolera: Ez meddig ment?

Kígyó: Kb egy évig, hogy ennek miért lett vége, arra konkrétan nem is emlékszem, lehet hogy a Maffi is elment katonának, mi pedig Joe-val némileg összekülönböztünk az alkoholproblémái miatt, amiért én azt mondtam, hogy vele képtelenség együtt zenélni. Elkezdtem új zenésztársakat keresni. Akkor találtam meg azokat a srácokat, akikkel utána megalakítottuk a Borhy Bandi Oi Big Band (BBoBB), vagy az „András nincs itthon elment az orvoshoz” nevezetű zenekarokat., Szerintem tök jó zenéket is csináltunk és egyébként nemrég összefutottunk azzal a sráccal, aki akkor dobolt benne és mondta, hogy van még egy-két befejezetlen számunk, amihez így most 35 év után hozzáláttunk, hogy szabadidőnkben befejezzük. Ezért így néha nagy ritkán ráérősen összejárunk zenélgetni. Na és akkor mentek ezek a zenék egészen addig, amíg én vonultam be katonának. A seregben találkoztam a Kovács Petivel és hamar kiderült egymásról, hogy mindketten ilyen alternatív kultúrkörbe tartozunk. Akkoriban azért ez még sokkal körülírhatóbb volt, hogy ki tartozik ide. Az alternatívra csak azok mondták, hogy alternatív irányzat, akik ennek a kedvelői voltak, mert egyébként akik a populáris irányzatban voltak, annyit mondtak rá, hogy szar. Akkoriban én punkzene, meg Oi zene, meg hasonló alter zene kedvelő voltam, Ő Pestről került az egri laktanyába. ’89-ben volt, mikor is kezdett begyűrűzni a gothic irányzat. Akkor már létezett, bár nem volt túlságosan ismert a Love zenekar, ami a Szendreinek az első ilyen jellegű szárnypróbálgatása volt és már volt az FO System is. Ő pedig őket ismerte személyesen is, és az egész napos rohadt „kemény” katonai elfoglaltság után összeverődtünk egy kis klubszobaszerűségben és elkezdtünk zenélgetni amiből a későbbiekben az Irgalmatlan Nővérek lett. Anita - aki már akkor ugye némi zenei múltat maga mögött tudhatott - meg nekem a párom is volt, akkor dobolt. Az első Irgalmatlan Nővérek felállást mi alkottuk így hárman. Anita (dob) Kovács Peti (basszus) meg én, (gitár, ének) Készítettünk pár felvételt, mutogattuk itt ott, és akadtak olyanok, akiknek megtetszett. Megtetszett pl. a Peti egyik haverjának Csekának, aki tökre fogékony volt rá és beszállt a zenekarba, és így csináltuk meg az első koncertünket Egerben, ami túlságosan jól nem sikerült, de annyi eredménye volt, hogy akik fogékonyak voltak az ilyen fajta zenére azok rácsapódtak, hogy úristen létezik Egerben ilyen zenekar, és azok így utána megtalálhattak bennünket.  Utána került a képbe Csita, aki korábban ugye az Áprilisi Hóesés és Kizárt Dolog basszerosa és hogy ő jönne hozzánk basszusozni, mert hogy ez mennyire jó. És akkor így alakult ki az Irgalmatlannak ez a hosszútávon futó csapata, plusz még utána belekerült a Szíjjártó is.



Irgalmatlan Nővérek


Kolera: Itt te voltál az énekes?

Kígyó: Az első variációban én gitároztam és énekeltem, illetve én végig gitároztam és énekeltem, de amikor a Szíjjártó Zoli belekerült, kitaláltuk hogy legyen kicsit töményebb a hangzás és akkor nekem sikerült szereznem egy elektromos 12 húros gitárt és akkor volt benne egy 6 húros gitár, meg egy 12 húros gitár. Akkor én 12 húros gitáron játszottam az ének mellett. A Szíjjártó pedig a Csele Kálmánt váltotta le, mert neki mindig volt valami más dolga és egy idő után mi erre nem vártunk tovább, akkor keresünk egy másik gitárost és volt egy kis amatőr zenekar, amiben a Szíjjártó Zoli gitrározott és őt találtuk meg, hogy jöjjön pár próbára segíteni a zenekarnak. Aztán addig segített, amíg azt mondta, hogy akkor benne is maradna. Így lett a Szíjjártó a gitáros a zenekarban.

Kolera: A felvételetek hol készült? Műsoros kazetta volt ez, vagy demó?

Kígyó: Egerben volt egy stúdió, akkor bennünket azért sokan ismertek, meg a Peti egy nagyon kommunikatív srác volt. Rajtam keresztül ő odakerült Egerbe és ő egy nagyon kellemes ember volt nagyon könnyen teremtett más emberekkel kapcsolatot és így nagyon sok embert megismert. Meg sok ember hozzácsapódott a zenekarhoz, videósok, stúdiósok stb, így került a társaságba a Jenei Attila, aki akkor videózott és azt a pár videot, ami készült az Irgalmatlan Nővérekről azt ő csinálta. Illetve az ő barátja volt a Sellyei Tamás, aki pedig azóta Budapesten egy jónevű hangmérnök és manapság valahol valamelyik stúdióban, elég nevezetes felvételeket készít. Ő úgy került oda hogy a Csont Dáviddal (Csonti) meg a Kozsóval ők csinálták az Alvajárók nevű együttest. (Az Alvajárók zenekar is igazából egri). A Sellyei pedig az ő akkori hangmérnökük illetve a Jenei Attila haverja volt és az Ő révén ismertük meg. Később Egerben egy fickóval csináltak egy hangstúdiót, mi pedig bekunyeráltuk magunkat, hogy nekünk annyi pénzünk nincsen, mint amennyit ők kérnek stúdióóráért, de ennyi van és akkor mondták, hogy ezért a pénzért is megcsinálják és így kaptunk két stúdiónapot, amikor bevonultunk és elkészült az Irgalmatlannak az a felvétele. Végülis stúdiófelvétel, de inkább stúdiódemónak  lehet nevezni, mert túlságosan nagy utómunkálatok nem voltak vele, de azért valamit javítgattunk rajta. Meg hát mondjuk abban a stúdióban akkora lehetőségek nem is voltak. De volt már hangszigetelt felvételi helység, meg egy nyolcsávos magnóra vették fel, ami azért jelentős minőségbeli javulás volt a kazettás magnó plusz két mikrofonos felvételekkel szemben. Amit sajnálok, ez a felvétel elveszett, nem volt pénzünk, hogy megvegyük a nyolc sávos szalagot, amit állítólag elraktak, de évek múlva amikor kértem volna, akkor már nem volt meg. És ez megjelent egy ilyen szerencsétlen kinézetű műsoros kazettán. Az meg úgy volt, hogy eredetileg nem ilyen borítója lett volna a kazettának, csak azt a borítót a nyomdában nem tudták megcsinálni, mert technikailag nem voltak felkészülve egy olyan borítóra, amit mi elképzeltünk. Nagy hirtelen kellett egy borító és ez lett belőle.



Irgalmatlan Nővérek



Kolera: Fekete Lyukba hogyan kerültetek? Meg játszottatok az országban több helyen is.

Kígyó: Amikor elkészült a felvétel elkezdtük küldözgetni különböző helyekre és jelezni, hogy akkor létezünk és ennek a fő motorja a Csita volt, a basszusgitáros srác, aki küldte a kazettát, meg írt levelet, hogy mi egy létező zenekar vagyunk és ha érdekeljük az ottani szervezőt akkor mi megyünk és játszunk. így kerültünk Békéscsabára meg Orosházára meg még nem tudom hova, sok helyen jártunk. A Fekete Lyukba meg úgy kerültünk, hogy a Kálmán aki a korábbi gitárosunk volt, ő előtte is meg akkor is Budapesten élt és hát lejárt a Lyukba és megkörnyékezte a Nagy Gyulát, és egyszer mondta a neki, hogy mi lenne ha fellépne itt ez a zenekar. Nagy Gyula gondolom megkérdezte hogy az meg milyen, a Kálmán meg mondta neki, hogy olyasmi mint az FO System ő meg mondta, hogy akkor jól van jöjjön. és akkor mentünk, de mire odaértünk a Nagy Gyula elfelejtette, hogy nekünk igent mondott, mert volt belőle egy kis kavar, mert ők különösebben bennünket nem vártak, de ha itt vagyunk akkor játszunk így játszottunk a Fekete Lyukban.



Kolera: Ez egy egyszeri alkalom volt?

Kígyó: Igen a Lyukban egyszer voltunk csak.



Kolera: Nem is akartatok többet ott játszani? Ez nagyon ment volna ott.

Kígyó: Én nem nagyon erőltettem , A Lyukas koncert nekünk nem sikerült túlságosan jól, de utána többen odajöttek, hogy ez nekik nagyon bejött, meg hogy tetszett, de szerintem nem sikerült olyan jól az a Lyukas koncert. És én főleg azzal voltam az Irgalmatlanban elfoglalva, hogy zeneileg foglalkoztam vele, meg hogy működjön a zenekar. Az hogy koncertezzünk azt a többiek szervezték, mert ez így nekik jobban bejött. Valahogy így oszlott meg a szervezés a zenekaron belül. Aztán ahová eltudtunk jutni odamentünk. Volt Szentes, Orosháza, szerintem játszottunk Szolnokon, Petőfibányán. Az Irgalmatlan tényleg sok helyen fellépett. Nyilván Egerben is. Aztán utána annak is vége lett, mert voltak ilyen zenei különbözőségek, hogy a többieknek már nem igazán volt szimpatikus ez a gothic zene, én maradtam volna inkább annál az irányzatnál kicsit átalakítva: Kezdett bejönni ez a glam rock, én olyat nem akartam csinálni, úgyhogy ez szétvitte a zenekart. Akkor én elmentem játszani egy kifejezetten rock zenekarba, annak Pet Sematary volt a neve az végülis egy hamvábaholt próbálkozás volt, mert túlságosan sok mindent nem mutatott fel, nem is tartott sokáig. Utána elkezdődött a klubos időszak. Amikor dolgoztam Misivel meg a Naszival Egerben a MÁS, később EGAL klubban, akkor különösebben nem jutott időm zenélésre. Pontosabban volt egy két alkalommal egy klub szervezésű zenekar ALMÁS néven de csak egy vagy két fellépésre jött létre a klub személyzetéből Később a Gusztus zenekart hoztuk össze, de nem az eredeti Gusztus tagokkal, hanem más zenekarokból összeverbuvált srácokkal. Igazából az eredeti Gusztusból már csak én voltam benne egyedül. Amik 80-as években így ismertebb  magyarországi punkzenék voltak, azokat játszottuk.

Kolera: Sajátokkal vegyítve.

Kígyó: Vagy Gusztus, vagy más akár Kizárt Dolog, akár Domino Elv, akár András nincs itthon, ezeket a Gusztus eseményeket listázva 8-10 Gusztus,vagy valami hasonló eredeti alkotás volt, csak egy koncertre jutott 2-3 csak mindig más.




Kolera: Ennek a 96-os Gusztusnak hány koncertje volt? 4-5?

Kígyó: Volt pár, és nem is csak Egerben játszottunk.

Egerben volt 4-5 koncert, meg játszottunk Miskolc környékén, meg Komáromban is játszottunk. Meg voltunk jó néhány helyen kb. 10 koncert is volt. Olyan soknak nem tűnik, de minden tagnak volt valami más elfoglaltsága, saját zenekarok én meg főleg a klubban dolgoztam, mint hangmérnök, amennyit így ebből  ki lehetett hozni, annyi jött ki belőle.




Kolera: Utána volt megint egy hosszú szünet.

Kígyó: Akkor éppen nem volt kedvünk vele foglalkozni, nem értünk rá, vagy éppen nem volt kedvünk hozzá. Aki tag volt mindenkinek volt más zenekara, mindenkinek volt állása, nekem pl több is volt, nekem volt egy fő állásom, mellette ugye a klubban a másik állásom. Aki akkor gitározot nálunk a Szilveszter, levéltári kutató volt és volt két másik zenekara mellette, ő volt a Tango Underground gitárosa. Aki akkor dobolt nálunk a Kutya, neki is volt munkahelye és ő is a Tango Undergroundban dobolt. Nem  volt időnk vele foglalkozni.

Kolera: És azt követő Gusztus?

Kígyó: Valószínűleg kitaláltuk, hogy legyen megint és lett.





Kolera: Ugyanazokkal a tagokkal?

Kígyó: A 90-es években ami létrejött Gusztus ott túlságosan nagy tagcserék nem voltak, azt hiszem csak a gitárost változtattuk meg, mert hogy az akkori Gusztus a Kátrány, a Kutya és a Szíjjártó Zoli, illetve bocsánat az elsőben csak így voltunk hárman. És akkor a következőben, hogy legyen mégegy gitáros, jött a Sziszi és a Sziszi lett lecserélve, - mert ő nem ért rá - a Szilveszterre. Ez utána már így maradt, nem lett több tagcsere.

Kolera: Pesten nem játszottatok?

Kígyó: Ezzel a felállású Gusztussal nem játszottunk Pesten. De marhajó koncertjeink voltak, hatalmas bulik lettek mindig. Sok olyan hely volt ahol nem volt színpad. A második szám után a mikrofon már bent volt valamelyik erősítő mögött, a pedálomat meg mindig úgy kellett előkotorni valahonnan, mert el lett rugdosva. Jó koncertek voltak, nem mindig tudtuk végigjátszani. Nagy volt a tömeg lelkesedése. vagyis nem volt tömeg, de igen aktív hallgatóság volt.




Kolera: A 80-as évek pesti koncertjeire emlékszel PECSA pl?

Kígyó: Oda úgy kerültünk, a Petőfi Csarnokba, hogy én Egerbe megszerveztem az első Egri punkfesztivált. Ez egy sorozat lett volna és az lett volna a sorozatnak az összefoglaló neve, hogy A "BULI". Lett volna, ilyen hogy Buli 1, Buli 2, Buli3, stb. akárhány, de kettő jött belőle létre. A Buli 1 volt Eger mellett egy kis településen  Andornaktályán, ahol sikerült a művház igazgatót arra rávenni, hogy engedjen már be egy ilyen fesztivált a művházába. Szegénykém szerintem nem tudta mire vállalkozik, de ismert bennünket, így azt mondta legyen. És akkor oda Eger összes akkor létező punkzenekarát összeszedtük és Andornak népe nagyot nézett, mi nem gondoltuk volna egyébként, hogy ebből egy ekkora országos rendezvény fog kikerekedni. Igazából annyi történt, hogy akkor az egyik Gusztus koncerten hallottak rólunk a Sotárék és eljöttek Egerbe. Akkor a Sotárnak még semmi köze nem volt az AMD-hez csak egy ilyen létező kőbányai srác volt. Tök jól összehaverkodtunk és amikor én szerveztem ezt a koncertet annyi történt, hogy elhoztunk a Sotárnak 5-6 plakátot, hogyha  éppenséggel úgy van, Pesten tegyék ki, de ők meg lefénymásolták és teleplakátozták vele fél Pestet. Amiből az lett, hogy Pestről százegynéhány ember eljött oda Andornakra. És amikor mi mentünk oda a koncertre úgy ledöbbentem, hogy tátva maradt a szám, akármerre néztem mindenhol tarajos emberek járkáltak fel és alá. De nézett a falu népe is, hogy mi a picsa fog történni. Egyébként tökjó koncert volt, Az az ismerősünk (Turpi) aki kisegített minket a hangtechnikával abban az időben nem egy kimondottan rendszerpártinak mondható figura volt, (Turpi egyébként akkoriban Egerben egy ismert rockzenekarnak a vezetője). A művház igazgató pedig egy ízig-vérig párttag volt. Ő volt a helyi pártbizottság lótusz faktusza, mellette pedig az Andornaktályai művház igazgatója. Na ezek ketten egymásba akadtak rögtön a rendezvény elején, akkor még koncert sehol sem volt. Turpi részéről elhangzott pár rövid halk büdös kommunistázás stb után - így kezdődött az este - közösen elvonultak a kocsmába, mikor fél óra múlva találkoztam velük egymásba voltak kapaszkodva, hogy el ne dőljenek és ordítva szidták a rendszert. Na és akkor elkezdődött a koncert, az utolsó zenekar volt a Gusztus, amire már feleszmélt a karhatalom is. És meg is jelentek, addigra ilyenek történtek, hogy eltört egy fűtéscső, elárasztotta  a víz a koncerttermet, a végén már vizibuliba ment át a dolog. Na megjelent a karhatalom és leállította  koncertet, ott volt rendőrség, katonaság, titkosrendőrség, mindenki. Úgyhogy felkapcsolták a villanyt, bezárták az ajtókat és egyesével elkezdték az embereket kiengedni, meg leszedegetni róluk a láncokat miegymást. De viszont ezen a koncerten ott volt a Rupaszov. És akkor én ott találkoztam vele életemben először, beszéltünk pár szót és ott kérdezte, hogy lenne-e kedvünk Pesten fellépni, itt-ott ahol szervezget koncertet. Így kerültünk a Rupaszov szervezésével a Petőfi Csarnokba többek között. Meg utána több helyen is felléptünk még.





Gusztus PECSA 1987



Kolera: Hol még?

Kígyó: Hát a Kassák Klubban, Meg talán az FMH ban is játszottunk, de ebben nem vagyok biztos. Ennek volt köszönhető, hogy pl. találkoztam a Kiliánnal. Akiről nem is tudtam, hogy ő az, vele úgy találkoztam, hogy egyik koncert után elindultunk haza Egerbe, csakhogy lekéstük a vonatot. A Rupaszovék mondták, hogy abban az esetben, ha lekésnénk a vonatot próbáljuk meg elérni a Pilisvörösvári buszt. Kint laktak Pilisvörösváron egy kis hétvégi házban. Na akkor maradjunk ott náluk éjszakára. Még taxival pont elkaptuk őket, ott volt a Juhász Misi, mi mentünk az Anitával ketten, meg a Maci meg a Rupaszov, Az Asztalos Ildi, meg ott volt egy ismeretlen fekete hajú srác a barátnőjével, akiről akkor fingom nem volt kicsoda. Kivonultunk Pilisvörösvárra és akkor ott aludtunk, elpakoltak bennünket az egyébként sem nagy ház különböző kis sufnijaiba, és másnap tudtam meg, hogy a Kilián Johnnyval aludtam, majdhogynem egy hálózsákban. A Rupaszov jóvoltából jutottunk még el különféle gyűjtőkhöz, akik rajta keresztül ismertek meg minket és vették fel velünk a  kapcsolatot, hogy cserélgessünk zenéket, meg hadd tudjanak rólunk, meg hadd írjanak rólunk. Volt egy Délvidéki srác, aki ilyen szervező volt. Meg volt a Felvidékről is. Akkor elég kiterjedt levelezés ment ezzel, azzal, amazzal. 

Kolera: A Kizárt Dologban nem vagy tagként feltüntetve, holott te énekelsz benne.

Kígyó: Én ott nem voltam tag, csak kisegítettem.

Kolera: Dehát az énekes azért elég fontos tag.

Kígyó: A Kizárt Dolog név egyébként az én ötletem volt, az meg úgy lett, hogy egyszer így mentünk az Anitával az utcán beszélgettünk és akkor mondta valamire, hogy "nem, nem, az kizárt dolog" Én meg mondtam, hogy hú de jó zenekarnév. Így lett a zenekar neve Kizárt Dolog.

Kolera: A Kizárt Dolog meddig ment? 87-88?

Kígyó: Nem tudom. nem akarok hülyeséget mondani.

Kolera: Dominó Elv? 85-86?

Kígyó: Igen.




Gusztus Joe, Kígyó, Maci


Kolera: Még a Gusztusról beszéljünk, mert az rendkívül termékeny zenekar volt. Rengeteg Gusztus dal született, már A Maci féle korszakban is és még utána szintén íródtak újak.

Kígyó: Igen Gusztus eléggé aktívan működő zenekar volt. Tényleg azt lehet mondani, hogy sokat próbáltunk, meg amikor én beszálltam, már ez egy létező zenekar volt, a Macinak már voltak számai, amiket már csak  meg kellett csinálni, össze kellett rakni és utána mi a Macival még hozzáírogattunk számokat. Ilyen tekintetben azért azt lehet mondani, hogy ez tényleg termékeny zenekar volt. Aztán amikor a Maci elment és beszállt a Tojás, akkor ugye a Tojásnak is voltak már ötletei, amiket utána megcsináltunk pl "Rám zárták az ajtót", ezek ugye Tojás szerzemények. Egyébként a Tojást még úgy lehet ismerni, hogy  utána későbbiekben ő volt a Máyusi Kalapács gitárosa, meg utána ő volt az Akcióegységnek a fő alkotó embere.




Kolera: A Légió zenekarra emlékszel? Ők kik voltak?

Kígyó: A Légió zenekart a Dugóék alkották. Ők pedig úgy kerültek ebbe a kulturkörbe, hogy akkor mikor mi 85-ben próbáltunk a Total '85-ös fesztiválra az Egri Bikavérrel, akkor egy kórháznak a pinceklubjában zenéltünk. Egy kedves ismerős lány elintézte, hogy ott próbálhattunk. És akkor észrevettük, hogy egy srác hallgatózik kint az ablakból. Fent voltak az ablakok a mennyezetnél és láttuk, hogy ott áll egy alak és hallgatózik. Mondtam kimegyek, azt behozom. És akkor mondtam neki, ne itt kint hallgatózzál, gyere be nyugodtan. Ez a srác volt a Cicza aki nem mellesleg később a Brave Skins énekese volt, aki utána több alkalommal is lejött a próbáinkra és egy alkalommal magával hozta egy haverját, hogy ezek a zenék neki is tetszenek. Ő volt a Dugó. Ő egy északi lakótelepi srác volt, neki ott voltak barátai és egy idő után neki annyira bejött a dolog, hogy elkezdett zenélni és ők csinálták a Légió nevű zenekart. Aminek tényleg volt alapja, mert a Dugó egy egészen jó szöveg, meg zeneírónak bizonyult és ugye később belőlük lett a Boston Klinika, meg pl. a Fermentáció. Volt még benne egy Kelemen Attila nevű gitáros, volt még a Magyar Karcsi, és a Noé, aki akkor még nem nagyon tudott dobolni. Azt a felvételt, amit esetleg te is ismersz, azon a Joe dobolt. Az a demó ott a mi próbahelyünkön lett főlvéve. Egyébként a Noé az, aki ezt követően az én későbbi zenekaromnak a dobosa lett. Ez volt az András nincs itthon, sőt akivel most megcsináljuk a korábbi zenéket, a dobos megint ő.

Kolera: Kb. mekkora társaság volt ez az egri punk csoport? Hány ember lehetett?

Kígyó: Hát szerintem mindent összevetve ilyen 100 körüli.

Kolera: Az kurvasok.

Kígyó: Különböző társaságok, akik ismerték egymást és nem szorosan egy csapat volt, hanem ez is egy közösség, az is egy közösség. Megvolt mondjuk az átjárás, mondjuk én szinte mindegyikbe bejártam.

Gusztus Kígyó, Maci

Kolera: Mindegyik csoportnak volt mondjuk egy törzshelye, ahová jártak?

Kígyó: Valahogy így, volt mondjuk egy társaság, abból kivált egy másik társaság, elkezdett másik kocsmába járni, ahol felduzzadt egy másik társasággal, stb, stb

Kolera: Pesten voltak nézeteltérések punkok és skinheadek között, itt volt valami ilyesmi? Vagy itt összetartás volt?

Kígyó: Nem mondanám, hogy minden tekintetben összetartó volt, de az a fajta ellentét ilyen mondvacsinált volt, ami balhék Pesten, vagy Miskolcon voltak, itt nem voltak. De nyilván begyűrűzött, hogy aki punk az nem skinhead, aki skinhead az meg nem punk és ezek így nem szeretik egymást. De ettől függetlenül ilyen egymásnak menések azért abban az időben nem voltak. Leszámítva a Joe-t, aki roppant balhés ember volt és kb mindegy volt neki, hogy kibe köt bele, ha részeg volt. A mi időnkben azért még nem terjedt el Egerről, hogy skinhead város.



Kolera: A Maci megemlítette, hogy újra akarod csinálni a Gusztust.

Kígyó: Erre volt szándékom igen, és ez tavalyelőtt történt, mikor 50 éves lettem kitaláltam, hogy csináljuk meg az eredeti felállású Gusztust, a Joe, ő meg én. Megkerestem őket, hogy szeretném ezt összehozni, mivel abban az évben lettem 50, a Gusztusnak meg be lehetett volna határolni a 35. évfordulóját. Hát akkor jöjjünk össze, rakjuk össze az echte eredeti Gusztus számokat és valahol valamilyen formában játsszuk el úgy, hogy meghívjuk azokat az embereket, akik annak az időszaknak az alakjai voltak, meg hát ismerjük őket, kerítenénk egy jó alkalmat, hogy találkozunk egymással. Lenne jó kis dumcsizás, bulizás, beszélgetés, piálás, meg közben zenélés, dehát nem voltak partnerek. Igazából se a Maci, se a Joe.

Kolera: Ezért csinálsz most másik zenekart másokkal.

Kígyó: Nem azért csinálom ezt, mert az nem jött össze. Ez igazából úgy történt, hogy a Noéval egymásra akadtunk a facebookon. Én megláttam, bejelöltem ismerősnek és akkor egyik délután épp túrázni voltam, amikor küldött egy üzenetet és benne egy régi demórészletet, hogy ezt még nem fejeztük be. És valóban egy félbemaradt szám volt. Milyen igazad van, ezt valóban nem fejeztük be és akkor elkezdtünk mi beszélgetni, hogy ő most játszik egy zenekarban ahová meghívták, mint kultúrtörténeti alak és hogy nincs-e kedve benne dobolni és volt.próbahely és akkor oda el lehet menni próbálni. Szabad időnkben, mikor én is otthon vagyok Egerben, akkor esetleg megcsinálhatnánk. De jól van, ki legyen a basszusgitáros? Merthogy az a srác, aki ezekben a zenekarokban játszott Amerikában él és teljesen eltűnt. És akkor kinek szóljunk, kinek szóljunk. Kitaláltuk, hogy szóljunk a Lacziknak. és akkor megkerestem, ő meg így ráállt végülis, hogy bokros Beatrice-s teendői mellett eljön hozzánk basszusgitározni, úgyhogy most elvileg van egy basszusgitárosunk is, csak eddig még soha nem ért rá arra hogy próbáljunk is együtt. De ez nem azért történt, mert a Gusztus nem jött össze, ők nem értek rá, nem volt kedvük, nem volt affinitásuk hozzá, ezt én tudomásul vettem, akkor ne csináljuk. Nem jött össze. Ez a másik ez éppen így adódott.

Kolera: Amit ő küldött, az még egy 80-as évekből megmaradt ötlet volt?

Kígyó: Igen, igen ez '89-ből maradt meg. Nem akarunk vele fellépni, meg semmi ilyesmi, csak jobb minőségben fel lehetne venni, megmaradna nekünk későbbiekre, hogy meg tudjuk mutatni az unokáknak, hogy ilyet is csináltunk.

Kolera: Ez milyen stílus volt?

Kígyó: Ez Oi.

Kolera: Ami még eszembe jutott ez az egri punk divat így a 80-as évek közepén, szinte mindenkin ing és nadrágtartó. Érdekes, hogy majdnem mindenki ezt hordta 85-86-ban.

Kígyó: Az nem csak egri divat volt, az egy tömegdivat volt.

Kolera: Skinheadeknél sokat láttam, de Egerben a punkok is ezt hordták.


Kígyó: Nem azért mondom, de a '85-ös Totalon még a Papp Gyurin is nadrágtartó volt mikor ott ugrált a színpadon, csak le volt engedve. Praktikus viselet volt. De egyébként a bakancson kívül azért nem volt olyan általánosan egyöntetű uniformizált viselet. pl gyakori viselet volt a foltosra hipózott farmer, vagy volt utána ilyen cipzárokkal televarrt nadrág. De az is valakinek volt, valakinek nem. Szerintem ami általánosabb viselet volt az a bakancs, na igen meg a nadrágtartó. Ja meg hát egy időben a bomberdzseki.

Kolera: A rendőröket mennyire zavarták ezek a külsőségek, öltözködés meg ilyenek. Megszokták egy idő után, vagy mindig belekötöttek?

Kígyó: Igen a rendőrség az igen gyakran belekötött ebbe, ki voltunk téve ilyen rendőrségi vegzálásnak. Gyakran voltak erőszakos esetek is, amikor így jól megkalapáltak bennünket. Meg hát ez a folyamatos rendőrségi megfigyelés. Nem egyszer volt olyan, hogy behívtak a rendőrségre és elmondták hogy ezen a napon hol voltam és kikkel találkoztam. Mondtam, hogy milyen kedvesek, mert már el is felejtettem, milyen jó hogy emlékeztettek rá. Odakerült a rendőrségre egy új ambiciózus ifjúságvédelmis főhadnagy. És akkor utána ő vegzált bennünket éveken keresztül. Vagy 30 után találkoztam vele újra, már nyugdíjas alezredes volt és akkor így elmeséltük az egymással kapcsolatos élményeinket.



Kolera: Első gitárodat honnan szerezted?

Kígyó: Életem legelső gitárját magamnak csináltam egy rajztáblából

Kolera: És azon lehetett is játszani?

Kígyó: Igen. méghozzá ilyen SG alapú Gibsont mintázott. Ez még általános iskolában volt. A következő gitáromat nagyon sajnálom hogy elkótyavetyéltem, mert egy féldob Cremona gitár volt, ha meglenne annak tök örülnék, mert ma már így utólag szentimentálisan nekem elég értékes lenne. De akkor nagyon nem illett abba, amit játszottam és akkor vagy elcseréltem, vagy eladtam. Már nincsen meg, de így utólag sajnálom.

Kolera: Hol voltak koncerthelyek Egerben, hol tudtatok játszani?

Kígyó: Nem voltak koncerthelyek, úgy voltak koncertek, hogy néha sikerült rávenni egyes művelődési intézmények vezetőit, akik nem is sejtették, hogy mire számíthatnak az esemény kapcsán. És akkor beengedték a rendezvényt, mint pl. az andornaki koncert. Utána volt Eger mellett egy másik település Verpelét, ahol majdnem meg lehetett győzni az intézményvezetőt, hogy lehessen náluk tartani egy koncertet. De addigra a rendőrség már elég jól működött, kiderítették, hogy már megint egy „balhés” koncert készülődik és a koncert előtti napon, vagy még talán aznap letiltották az egészet a picsába. Mikor mentünk, akkor mondták, hogy nem, itt nem lesz fellépés, mert itt volt a rendőrség és letiltotta. Volt olyan, hogy ezt a verpeléti összejövetelt úgy szerveztük át, hogy elmentünk Verpelétre, ott közölték, hogy nem lesz koncert és aznap át lett szervezve az egész rendezvény Szilvásváradra, egy ilyen bezárt panzióba. Olyan is volt, hogy egy garázsban koncerteztünk. Akkor kezdett inkább beindulni a dolog, mikor a 90-es években, vagy 89-ben az egri ifjúsági házban a Juhász Misi közbenjárására létrejött ez a MÁS Klub nevű szerveződés, ez a klub elkezdhetett az ifjúsági házon belül koncerteket szervezni.

Kolera: Akkor Egerben mondjuk évente 2-3 koncert volt és ennyi?

Kígyó: Nem volt annyi, az élő zenei igényünk úgy volt kielégítve. hogy eljártunk egymás próbáira. És akkor a próba olyan volt, mint egy koncert. De ez egyébként nem csak Egerben volt így abban az időben. Akkoriban egy ilyen próba még Pesten is társasági összejövetelnek számított. Ott is legalább háromszor annyian ültek a próbán, mint ahányan a zenekarban voltak.


Gusztus - Maci, Joe, Kígyó


Kolera: Hányszor próbáltatok egy héten, mikor nagyon lelkesek voltatok?

Kígyó: Nem volt olyan, hogy egy héten hányszor próbálunk, mert a Joe Miskolcra járt középiskolába. Minden hétvégén próbáltunk. Minden zenekarral hétvégén próbáltunk, mert hétközben vagy suli volt, vagy dolgoztunk. Hétvégére meg ez tök jó elfoglaltság. Sőt az András nincs itthon az egy olyan helyen próbált, ami Eger mellett egy kistelepülés külterületén volt az egyik ismerősnek szüleinek egy hétvégi háza és akkor oda kivonultunk egész hétvégére és végig ment a bulizás és közben próbáltunk. Közben így jöttek-mentek az emberek, tudták, hogy ott vagyunk és akkor hova menjünk este, kijöttek és volt aki ott aludt, vagy este elment, vagy éjszaka közepén érkezett. Hétvégén nagy jövés-menés volt.

Kolera: Ha már Rupaszov szóba került említsük meg, hogy pár éve megjelent a Trottel Records kiadásában négy féle Pajtás Daloljunk nagylemez. A négyből kettőn szerepelsz, az egyiken a Kizárt Dologgal. a másikon pedig a Biztonsági Tanács zenekarral. Hallotál-e erről és mi a véleményed a kezdeményezésről?

Kígyó: Igen, mindkét lemezből van példányom. Nekem nagyon kedves és szimpatikus, hogy ugyan több, mint 31 év eltelte után, de csak rákerültünk egy lemezre.






Kolera: Hogyan tekintesz visza így a 80-as évekre. Mi volt benne jó és mi nem?

Kígyó: Én nem akarok mérleget vonni erről az időszakról. Az az életemnek egy korszaka.  Lehet így utólag mérlegelni, de hogy most azt mondani, hogy ez nem volt jó benne, vagy az most jó volt benne így nem mondanám semmire, mert lehet hogy később át fogom értékelni. Voltak persze dolgok, amik abban a pillanatban nem jól estek utólag, de mindegy, így történt lehettt volna másképp, de így lett aztán kész. Mindent összevetve olyan ismeretségek születtek, amelyek mind a mai napig tartanak, amit akkor nem gondoltam volna, hogy valaha is ebből az irányzatból olyan dolog lesz, hogy kb zenei kultúrtörténeti korszakként foglalkoznak vele manapság emberek. Erről akkoriban biztos, hogy nem is álmodtam volna. Ha ezt tudom, komolyan mondom, sokkal jobban dokumentáltam volna az eseményeket. Sokkal több fénykép kellett volna, sokkal több írás kellett volna, felvétel kellett volna. Hogy legyenek képi anyagok, mit tudom én szar minőségű videók is, de legyenek. Ezek így sokkal jobban megmaradtak volna, ez így utólag azt mondom, hogy bassza meg, dehát... 


Kolera: Vannak zenekarok, amikről egyáltalán semmi nem maradt, azért ti még viszonylag jó helyzetben vagytok, ismerik viszonylag sokan ezeket a zenéket.

Kígyó: Én mondjuk szerettem volna a Gusztust így összehozni, ilyen egy-két koncert erejéig. Nekem biztos nagyon jó élmény lett volna, meg ki tudja lehet előkerültek volna olyan emberek, akik ki nem teszik a lábukat otthonról, akkor találkozhattunk volna velük. 

Kolera: Akkor erre nincs nagy esély, hogy a Gusztus abban az eredeti felállásban játsszon?

Kígyó: Nem esélytelen, még ha ebben a pillanatban nem is túl esélyes, de amíg életben vagyunk addig remélhetünk.


Köszönjük az interjút!


Pershing (1982-83) Borhy András (Kígyó) - ének, gitár, Kármán Tamás (Joe) - dob, ?

Seduxen (1984) Borhy András (Kígyó) - ének, gitár, Apafej - ?, Berci - ?, Joe - dob

Cápák (1984) Borhy András (Kígyó) - gitár, Ivádi, Johnny, Rudi, Rex Fehér Gabi

Egri Bikavér (1985)  Juhász Mihály - ének, Borhy András (Kígyó) - ének, gitár, Illés Géza - basszus, Kármán Tamás (Joe) - dob

Biztonsági Tanács (1986) Juhász Mihály - ének, Borhy András (Kígyó) - ének, gitár, Tóth József (Csita) - basszus, Kármán Tamás (Joe) - dob

Gusztus (1985-86) Borhy András (Kígyó) - ének, gitár, Fodor Tamás (Maci) - basszus, Kármán Tamás (Joe) - dob


Gusztus (1986-87) Borhy András (Kígyó) - ének, gitár, Kovács Péter (Tojás) - ének, basszus, Kármán Tamás (Joe) - dob

Dominó Elv  (1986)  Borhy András (Kígyó) - ének, Balogh József - gitár, Pintér Attila (Pintyő) - basszus, Farkas László (Rudi) - dob

NeSKAfe (kb 1986) Gyenes Zoltán - ének, Borhy András (Kígyó) - gitár, Herczeg Zoltán - gitár, Berecz Tamás - billentyű, Hatala Gábor - szaxofon, Zobolyák Tamás (Zobi) - basszus, Tóth Péter - dob

Kizárt Dolog (1987) Borhy András (Kígyó) - ének, Balogh József - gitár,  Tóth József (Csita) - basszus, Telekesi Anita - dob

Dr. Skinheads (1987) Csordás István (Maffi) - ének, Borhy András (Kígyó) - gitár, Laczik Ferenc - basszus,  Kármán Tamás (Joe) - dob

Irgalmatlan Nővérek (1989-1992) Borhy András (Kígyó) - ének, gitár, Szíjjártó Zoltán - gitár, Tóth József (Csita) - basszus, Kovács Péter - billentyű, Telekesi Anita - dob, Csele Kálmán - gitár (1989-91)

András Nincs Itthon Elment Az Orvoshoz (1989)  Borhy András (Kígyó) - ének, gitár, Zobolyák Tamás (Zobi) - basszus, Noé - dob

Gusztus (1996-97)  Borhy András (Kígyó) - ének, gitár, Kármán Zoltán (Kátrány) - basszus,  Kutya - dob

Gusztus 2000-es évek Borhy András (Kígyó) - ének, gitár, Kármán Zoltán (Kátrány) - basszus,  Kutya - dob, Szíjjártó Zoltán - gitár, Szilveszter - gitár



Gusztus felvételek     pass: campos

Gusztus demók Macitól

Biztonsági Tanács - Demo 1986   pass: campos

Dominó Elv - Koncert 1986     pass: campos

Kizárt Dolog - Demo I. 1987

Irgalmatlan Nővérek - Demo       pass: sztrimi   


campos


































Nincsenek megjegyzések: