Ezekre a dolgokra is fényt derítettünk az interjúval, a kérdésekre a frontember, Halász András válaszolt, de a második felétől a banda gitárosa, Tóth Ádám is bekapcsolódott a beszélgetésbe...
Kolera: Tudom, hogy sokat mozogtatok az országban mindenfelé, de egy kicsit úgy érzem, hogy még így sem sokat lehet tudni a Söralátét zenekarról. Bemutatnád az olvasóknak pár mondatban a bandát?
Pocok: Nagyon szépen köszönjük a megkeresést és, hát örülök, hogy valaki követi az eseményeket, néha már én is belegabalyodok mi mikor, hogyan történt, történik! :D
Sziasztok Halász András, de becenevemet illetően, így lehet, többeknek ismerősebb lehetek Pocok vagyok.
Rólunk? Négy ember, akik a zenén keresztül mondják, el a véleményeiket, legyen az hangszer vagy szöveg. Mi magunk se tudjuk bekategorizálni, hogy milyen zenei stílusban játszunk, azt hiszem ez nem is a mi tisztségünk eldönteni, hanem azon embereké, akik meghallgatják. Egyszer valaki azt mondta, trash-punk. A zenei ízlésvilágunk eléggé szerteágazó, így vegyítve is akár megtalálhatóak számainkban a különböző stílus elemek. Igazából nem is szeretnénk, ha a zenénket bármilyen kategóriába is sorolnák, nem szeretnénk, senkihez sem hasonlítani. A zene szöveg világa azon témákat taglalja ami a világban történik, számunkra probléma. Sok kritikát kapunk, hogy a szövegekben nincs semmi pozitív sugallat, de véleményem szerint az embereknek maguknak kell rájönnie arra mi a megoldás, hiszen így tudja felismerni; azt a dühöt kihasználni, vagy érzést amit érez. Így cselekedni is fog az adott probléma ellen. Ezért sajnos nem a legvidámabb tingli-tangli nóták amik léteznek, de a fellépéseink során még is jó kedvel adjuk elő őket és a közönséget is sikerül jó hangulatba hozni, megnevettetni a számok közti átkötő beszédekkel kicsit standuppolni, amit Tóth Ádám (Áder), és Ágoston Péter (Pítőr) nem szoktak díjazni mert néha hosszúra sikeredik. Na és ezt már új Basszusgitárosunk Gjorgjevic Károly (Öcsi) is kezdi érzékelni, de csak mosolyogni szokott! :) Jelenleg mi négyen alakítjuk a zenekart, és a 40 éves projekt munkálatok megkezdésével így is maradunk remélhetőleg!
A Söralátét: még mindig kacagok rajta. Sajnálom, tudom, hogy közhelyes, de tényleg egy kocsmában született. Maga a név megszületése akkor történt, amikor Tomi (régi basszusgitárosunk) a felvetett nevek közti tanakodás közben felemelt egy alátétet és csak annyit mondott: "Höhö Söralátét"... Ezen annyira jót derültünk, hogy a végén tényleg ez lett a nevünk. Viszont ezúton is áldom jelenlegi magyar ormány baromságait és az adóbevallással kapcsolatos média megnyilvánulásokat. Akkor ismertek meg minket sokan és nyert értelmet a zenekar neve igazán! :D
Lényegében pestszentlőrinciek vagyunk Ágoston Péter (Pítőr) a dobok mögött, Tóth Ádám a gitár mester és Gjorgjevic Károly (Öcsi) aki idén debütál a bandában basszusgitárosként látják el a szerepüket, na és jó magam az éneket.
Kolera: Ez az eredeti ez a felállás? Vagy ez már a sokadik?
Pocok: Igen is meg nem is.
Hogy értsd, mi tényleg egy gyerekkori baráti társaság tagjai vagyunk (a mai napig is), ami sok embert magába foglal, akik itt Lőrincen egy pincében töltötték hétköznapjaikat. Amikor valaki végleg azt mondta: nem tudja tovább folytatni, mert nincs rá ideje, egy olyan ember lépett a helyébe akit ismert, ismertünk és zenéltünk már egymással. 2011-ben Nagy Tomi szállt ki őt váltotta Polánszki Tamás (Totó). De, hogy ez még ne legyen elég a banda lecsökkent a tavalyi év kereteiben sajnos 4 főre, Nagy Péter (Petike) (akivel végeredményben a zenekart alapítottuk), szállt ki a bandából, mert sajnos nem volt rá szabadideje. Polánszki Tamás (Totó) is elhagyott minket a demo elkészítése után. Végeredményben "ős" tagok hárman maradtunk (Pítőr, Áder, én), de ez igazából semmit nem jelent. Ezután került köreinkbe Öcsi, akit a Shitpump dobos, Sanyi által ismertünk meg. Ő a Szégyen és Gyalázatban csapatta a basszusgitár húrokat mielőtt hozzánk csapódott volna. Az egyetlen tagunk akit most ismertünk meg, de már cimboránknak tekintjük. Egy igazi csupa szív ember, aki nem utolsósorban lelkes is.
Kolera: A zenekar koncertezés terén is jól teljesített a közelmúltban, rengeteg bulin ott voltatok. Most meg mintha állna a banda...
Ennek van valami komoly oka, vagy csak pihentek?
Pocok: Már nagyon rég. Hiányzik is, és ahogy szoktam hallani egy-két bulin szerencsére az embereknek is. Azt hiszem szeptember-október környékén volt az utolsó fellépésünk Csepelen a Rizmajer sörözőben. 2012-ben sok bulink volt. Huh! Nagyon sok.
Mindig próbáltunk a koncertekre készülni. De egy idő után úgy éreztük fejlődni kéne egy kicsit, mivel minden héten koncerteztünk nem volt rá annyi szabadidőnk pláne, hogy nekünk is véges, na meg egy nap is csak 24 órából áll, és anyagi forrásunk is elég karcsú. Én jelenleg még dolgozom, bár a munkahelyemet megszüntetik, Pítőr még tanul, Öcsi is dolgozik, Ádernek meg munkát próbálunk keríteni. Végeredményben ezért is kellet egy kis szünet a koncertek között, na meg hogy számokat írjunk és gyakoroljunk, amit mostanában én is elkezdtem komolyabban gondolni az ének technikai részének fejlesztése terén. A másik ok, ugye elkezdtük a demónkat, pihentünk is egy kicsit, Totó is kivált, de 2013 januárjában neki kezdtünk újult erővel. Folyamatosan írjuk az új számokat, amiket hamarosan hallani is lehet. Most elsősorban március 31.-re koncentrálunk, Öcsinek ez az első debütáló koncertje velünk és minél többet akarunk kihozni belőle, hogy minél többen megjelenjenek, és élvezzék, hiszen ez egy jótékonysági koncert lesz. De május, júniustól nagyon is aktívak leszünk, és folyamatosan színpadra lépünk!
Kolera: Itt is írtunk a lemezetekről a Kolerában. Nemrégiben jelent meg a "Kész a leltár" címmel ellátott demótok. Otthoni vajúdás eredménye. Amúgy nehéz szülés volt?
Pocok: Olvastam a kritikát, egész pozitívnak találtam. Tetszett! Képzelj el egy kertvárost, ahol egy tetőtéri szobában folyamatos üvöltözést lehet hallani. Nem egyszer csöngettek a szomszédok min akadtam ki és miért kell édesanyámékkal veszekedni! Pedig csak négy hülye gyerek vette fel a számaikat!:D Vicces szituációk kerekedtek a felvételek során.
Nagyon nehéz szülés volt! A dobsávot Rajna Péter vette fel ott ahol próbálni szoktunk. Ez nagyon nagy segítség volt tőle. A többit meg ugye ebbe a kis csendes gyárakkal körülvett házikó egy szobájában. De, sajnos erre futotta a költségvetésünk, ami nagyjából a dobsáv felvételekre el is ment. Az anyagi helyzetünk nem engedi és nem engedte meg, hogy stúdióba vonuljunk. Akik meg kisebb összegért elvállalták volna (és most nem akarom őket ezzel megbántani) ugyan ezt a minőséget tudták volna visszaadni. Így elhatároztuk, hogy saját magunk készítjük el. Én valamennyit értek az elektronikához, Ádám a hangmérnöki szerepet vállalta el Totóval, Pítőr a szervezésben, utómunkákban segédkezett. Szóval egy elég összetett kis folyamat alakult ki a végére. A gitárokkal és a dobbal annyira nem is volt gond nem úgy mint az énekkel. Valamiért annyira kicsi volt a jelszintje a mikrofonnak, hogy szarrá kellet erősíteni, ebből lett az a fantasztikus néhol falls furán hamis hang, és ezért volt ilyen hosszú idő ez a három szám felvétele is. Rosszabbra számítottak a srácok mondjuk, de ahhoz képest egész jó lett. Engem is megdicsértek a végén, ami nagyon sokat jelentett, hiszen nekem ez volt az első úgy mond "stúdió munkám". Persze van még mit fejlődni ezért szeretem a korrekt negatív kritikákat is, hiszen az visz a fejlődés irányába.
Kolera: Ez az első? Vagy van még több hanganyag is?
Pocok: Ez az első komolyabb inkább úgy mondom. Volt anno egy mikrofonos igazi próbatermi felvétel, valahol még meg vannak! :D
Na meg a közösségi oldalon, és videó megosztókon terjeng egy két koncert videó, de azt nem sorolnám ebbe a kategóriába.
Kolera: A dalszerzés hogyan oszlik meg a zenekaron belül? Vannak szöveg, vagy zenefelelősök, vagy mindenki hozza a saját ötletét?
Pocok: Teljes mértékben alkotói szabadság uralkodik. Mindenki hozhat ötleteket mind zene- mind szöveg terén. Legalább is én ezt szoktam hangsúlyozni és sulykolni. Ha van, valami ötlet hozhatják. Ezért mindannyian beleadunk valamit a dologba, hiszen egy csapat vagyunk. Leginkább mostanában Ádámé és Pítőré az érdem zene írás terén. Most már Öcsi is hozza az alkotásait, ötleteit, néha-néha Én is belekontárkodom. Aztán meg nézzük mi lesz belőle. és Ádám kiszínezi, tökéletesíti. Ezt aki járt régebben is koncertjeinken hallja is. Egyre inkább összetettebbé alakítja át a számokat, bár a régiekhez nem szívesen nyúl azt mondja: úgy jó ahogy van az egész. És a lényeg, hogy szeressék játszani. Szövegek terén is próbálom ugyan ezt ösztökélni, ha van saját véleményük, egy gondolat amit megakarnak osztani nyugodtan, ha nem is versesítik meg akkor is. elmondhatják, éppen mi jár az eszükbe és összehozzuk. A gyakorlatban azonban a szöveg írás része rám marad. Amit megírok később megmutatok a többieknek, ha tetszik megcsináljuk, ha nem akkor talonba marad. Legnagyobb kritikusaim. Ádám aki a mondani valóját szokta elemezni és Pítőr szintén viszont ő a szerkezetébe is beleszól (még is csak Magyar tanár lesz).
Kolera: Elég sűrűn, egyre többet koncerteztetek, gondolom egyre több városban. Miként látjátok a mostani punk underground-ot?
Szerintetek vannak még igazi punkok, vagy punk zenekarok?
Pocok: Remélem egyre és egyre többet fogunk koncertezni! A legjobb feszültség levezetés egy jó kis csapatós buli!
Hajaj ez jó kérdés!
Kis ember vagyok ahhoz, hogy másokat kritizáljak, vagy egy egész "mozgalmat"!
Mondjuk megteszem, de néha meg is kapom a magamét. Általában az életkorommal példálóznak, hogy én még nem éltem annyit, hogy tudjam miről is van szó. Tény, hogy egy bizonyos érettséget az ember bizonyos kor után ér el elvileg és lehet, igazuk van, hiszen idén leszek még csak 25 éves. Bár szerintem, az élettapasztalat nem korfüggő, inkább az ember élete során elé táruló jó vagy rossz lehetőségek, döntések, célok. események megtapasztalása. Hiszen valaki 18 évesen jön rá, hogy egy idióta, valaki 70-en után sem! Mondjuk ez hülye példa volt, de csak érthető! Hogy vannak-e igazi punkok vagy nincsenek? Erre a kérdésre mindenki azt mond, amit akar. Én nem tudom, hogy vannak-e, de azt igen, hogy amit számomra jelentett, jelent ez az életmód, az ideológiák, az úgy mond "punk klisék" valahogy nagyon eltűntek. A punkok színvonala mostanában ledegradálódott egy bizonyos cselekményre ami a tarhálástól, a piálásig terjed. Attól, hogy valakinek taraja van, és mást nem tud csak pénzt kéregetni, koncerteken lopni, nagy pofával hangoztatni olyan dolgokat, amiért még a kisujját se mozdította meg számomra nem tekintendőek punkoknak. Az én közvetlen környezetemben szinte teljesen eltűntek. Asszimilálódtak a társadalom azon rétegébe, amit kifejezetten rühellek. Nem foglalkoznak mással csak, hogy beilleszkedjenek ebbe a fantasztikusan primitív, irányítható felszínes, anyagias közegbe. Befásult a gondolkozásuk, irányítható kispolgárokká váltak. Akik meg "punkok" maradtak, nos hát köszönő viszonyban sincsenek a punk mivoltjukkal.
Szerencsére persze vannak még egy páran és ők a tisztelt kivétel, de ritka. Mellesleg én Pest megye határain belül mozgok kivéve a koncerteket, ezért a figyelmem inkább ezen környékekre összpontosul, mivel koncertek után nem mindig van elég idő az embereket jobban megismerni. úgy mond állandóan az ország többi részén nem tudom, milyen lehet a helyzet.
Zenekarok között is egyre kevesebb, akiket én punk zenészeknek tudnék mondani. És ezt most ne úgy értsd, hogy "höh mert mi vagyunk az etalon" mert nem. Nem magunkat kiáltottuk ki punk zenészeknek, zenekarnak, hanem a közönség, amit mi érdemnek tekintünk. Szerintem fontos egy punk underground képviselőinek, hogy a színpadon ne csak a szájukat tátsák, járassák hanem tegyenek is érte valamit amit mondanak. Ma már inkább ugyan olyan kis sikerhajhász, szerepelni vágyó egyének alkotják a zenekarokat, mint amit a média is folyamatosan sulykolni próbál az emberekbe. Semmit mondó olyan szövegek, amik annyiról szólnak, hogy "az élet egy hatalmas buli nem kell hozzá más csak a mindennapi punci...". Vagy, ha értelmes szövegviláguk van abszolút nem gondolják, komolyan csak jól hangozzon. Persze tisztelet a kivételnek szintén itt is, de nagyon kis számban találhatóak meg. Hánynom kell néhány szervezőtől, és zenekartól, egymást fúrják faragják, zenekarok-zenekarokat próbálnak meg egymás ellen uszítani, kizárni a körökből, hol ott semmi indokuk nem lenne rá. KOMOLYAN ÉSSZEL FEL SEM FOGHATÓ MI MEGY NÉHA!!! TELJESEN ABNORMÁLISAK!!! Túlzottan nem is értem miért, hiszen valamit képviselünk ezért amit kimondunk fel kellene vállalni, és azt is tenni amit mondunk, ha van értelme annak. Példát kéne mutatni nem utolsó sorban összetartani!
Egy nagyon jó barátom mondta a kezdeteknél, hogy "Egy punk zenész akkor válik politikussá, amikor a színpadra lép". Baromságnak tartottam, hiszen miért is válnánk olyanokká, mint azok ott fent, akiktől undorodunk. Persze a politikus nem, mint ember, hanem mint tisztség, annak a képviselője amiben hisz. Aztán kicsit érnem kellet, hogy megértsem a mondatának jelentését. Azt hiszem sokaknak ezt kéne tennie, kicsit gondolkodni kezdenie. De mit is várhatnánk, hiszen a magyar ember ilyen, a magyar punk vagy "newpunk" a tököm se tudja, hogy hívják, manapság miért is lenne más?
Pedig pont ez tenné a punk underground-ot valamivé, ami ténylegesen volt és amiben még mindig hiszek. Remélem, egyszer felnőnek hozzá az emberek, addig meg igyekszünk életben tartani!
Áder: Annyit fűznék hozzá, hogy általában nyitott vagyok mindenki felé, szeretek is ha még csak pár szót is beszélgetni másik zenekarokkal és sokszor nem értem az embereket, hogy egy baráti közeledésre, olyan falakkal vonják egyesek magukat körbe, aminek nem látom értelmét. Aztán az is lehet hogy mindig részeg vagyok és kibírhatatlan. :D
Pocok: Éljen az antiszocializmus! :D
Kolera: Nagyjából ugyanazokkal a bandákkal léptek fel a bulikon. Gondolok itt például a D.T.G.-re, a Pazarra, vagy a Shitpump-ra, stb, stb... Ennyire szoros a barátság köztetek és közöttük, vagy csak meghatározott bandákkal játszotok egy színpadon?
Pocok: Kizsóval az évek során nagyon jó barátok lettünk. Nem csak vele, hanem Shitpump-os Öcsivel, Mikivel, és Sanyival is. Erről Áder, Pítőr és Öcsi is így vélekedik. Ha tehetjük mindig együtt koncertezünk, legalább ilyenkor lehet találkozni a sok családos emberrel! :)
Na meg persze a többi zenekarral is általánosan kisebb kivételekkel jóban vagyunk.
Amikor hívnak minket természetes, hogy megyünk, ha meg minket hívnak a szervezők mi is elhívjuk ezeket a bandákat, ha lehetőség van rá. Ezért lehet az, hogy mindig ugyan azokkal láttok játszani minket. Egyébként meg nem szoktunk válogatni, bárkivel szívesen színpadra lépünk egyetlen egy kritérium van az pedig, hogy ne hordozzák a fentebb említett tulajdonságokat.
Kolera: Tervek a jövőre nézve? Új lemez?
Pocok: A Lőrinci Meleghengermű bezárása után befoglalni, egy kis lázadást generálni, polgár pukkasztani, többünk munka nélkülivé válik ezért munka keresés, közmunka, ha nem lesz más. Hiszen ezért tanultunk... Bocsánat! A lényeg szorgoskodunk! Jelenleg folyamatosan próbálunk, Április 1-től kezdjük az új számok végleges megírását amiből jelenleg hat, hét darab van. Ezeket minél előbb publikálni szeretnénk és a régi számok közé besuvasztani.
Elkezdtük az évre a koncertek tervezését, ezek lehetőségeit számolni, ha, minden jól megy május, június környékétől újra aktívan zenélünk azoknak, akiket érdekel. Új lemez? Inkább "A Lemez". És év végére A második lemez! A "kész a leltár" című demót ízesítésnek szántunk. az úgy mond "nagy lemez" aminek szintén ez lesz a cím adója ezt a három számot és mellé még a tíz másikat szándékozzuk felvenni, újra felvenni. Aztán reméljük idén még meg lesz a második lemez is amin már az új számok fognak szerepelni.
Év végére meg szintén egy kis pihenőre mennénk, ha engedik a körülmények. De, ha nem az se baj!
Kolera: Ezt nagyjából minden bandától megkérdeztem. Mondjuk, én úgy hívom magamban, hogy a "lottó ötös" téma. Azaz, ha valami úton-módon hozzájutnátok egy nagy halom pénzhez, ölnétek valamennyit belőle a punk szférába?
Pocok: Most is ölök, ölünk bele pedig egy vasam, vasunk sincs. Valószínűleg, ha lenne egy halom pénzem vagy pénzünk ugyan úgy ölnénk bele, csak nem azon stresszeznénk hónap végén miből fogunk enni, inni.
Áder: Szeretem az ilyen kérdéseket, mert ilyenkor mindenkinek beugrik, mi lenne, ha nyernék a lottón egy zsák pénzt és szépen mindenkinek megpörgeti a fantáziáját. Viszont elgondolkodtató, mert ha elkezdenék milliókat ölni a zenekarba, semmivel se lennénk különbek, mint a pénzből csinált zenekarok, amiket sosem támogattam és sosem vágytam abba a világba, szóval ölnék bele, de csak annyit amennyi még nem árt neki :D
Kolera: Mely zenekarokat szeretitek a legjobban? Kik voltak rátok hatással?
Figyelgetitek mostanság a punk zenekarokat? Vannak új kedvencek, vagy volt olyan, akikről azt gondoltátok, hogy érdemes lesz rájuk odafigyelni?
Pocok: Huh, egy kisebb listát tudnék felsorolni. Eléggé nyílt a zenei világom kábé mindent meghallgatok, kezdve egy jó kis Slayertől egy Agydaganatig!
A kedvenc stílusaim közé tartozik a trash, hardcore, ska, kelta-trash, punk, hardcore-punk, még a komolyzene is. Nagyon szeretem a The Casualtiest, a The Exploitedet, Slayert, Motörheadet, Eluveitiét magyarok közül a Shitpump-ot, Hatóságilag Tilost Hátsó Szándékot, Mig 29-et, és még sorolhatnám naphosszig. Az összes zenekar hatással van rám, amit egyszer meghallgatok, hiszen, ha megtalálom benne azokat a gondolatokat amikkel egyetértek vagy nem máris gondolkozásra bír. Vagy azt a zene témát ami hirtelen megfog és végig borsózik a hátad a szám hallatán.
Szerintem ez sok emberrel előfordult már! Akkor van az-az igazi húbazdmeg' érzés, persze ez adott helyzetfüggő.
Azonban arra figyelek, hogy a szöveg része mindig maradjon egyedi, csak hát ez egy ilyen telített "iparban" néha nem jön össze és akarva akaratlanul is felismerhetőek némely másik zenekar elemei. Minden zenekarra érdemes odafigyelni akár újak, akár régiek. Bennem még meg van az a tisztelettudás, ami ha nem is ismerek egy zenekart és mondjuk, fellépünk velük, vagy csak elmegyek egy koncertre, van bennem annyi, hogy végig hallgatom. Ha tetszik, akkor tetszik, ha nem akkor nem, de ezt csak a tapasztalás után tudom eldönteni!
Áder: Felsorolás helyett, az a véleményem, hogy minden hatással van az emberre, akár jó valami, akár hányni tudnék tőle. Van, ami megfog és odaláncol a színpadhoz, de máskor lehet, hogy inkább elbújnék a zenéjük elöl, és csak sörözgetnék. Változó. Hangulatfüggő. Viszont igen sokszor meglepődöm, amikor egy számomra ismeretlen zenekarban, a számomra rém unalmas témák és hangzások mellett felcsendül egy egy olyan szám, ami viszont kurvára bejön, és ekkor már azt mondom ezért érdemes volt meghallgatni az egészet.
Kolera: Végül pedig, mit üzentek az olvasóknak?
Áder: Csak annyit, hogy nem szeretem, amikor valaki leveszi a színpadról a sörömet és megissza. Ha épp jól állok, adok belőle szívesen, de nem a színpadon, ahol kurvára ki lehet tikkadni és nem tudok elmenni másik sörért, szóval ne az enyémet idd meg!! :D
Pocok: Ezért én is ölni tudnék! :D
Köszönjük, hogy hallgattok minket, és elolvastátok az interjút, hogy figyeltek ránk, és követitek a törekvéseinket! Nektek meg köszönjük, hogy megkerestetek és kíváncsiak vagytok ránk! Nem utolsó sorban kedves olvasók: Kezdjetek végre valamit magatokkal, ne csak a seggeteket meresszétek, ha tényleg képviseltek valamit akkor tegyetek érte, ne csőlátással nézzétek a világot, kezdjetek el gondolkodni és vegyétek végre a kezetekbe a sorsotokat. Köszönjük a lehetőséget!
Mi köszönjük az interjút és további sok sikert kívánunk nektek a zenéléshez!
(chelios)
Söralátét - Kész a leltár
Söralátét weboldala
Söralátét facebook
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése